Az egyik kedvenc reggelim a bundás kenyér, ezért szeretem többféleképp elkészíteni, nehogy megunjam. Legutóbb sajttal, mustárral és szalámival töltve került a reggelizős tálcámra. Ha esetleg a megunt reggelik kategóriájában sínylődött nálad eddig ez a szegény alapvetés, akkor most egy kis csavarral talán visszapiruettezhet a te konyhádba is.
Az elkészítése pont ugyanaz, mint átlagos testvéréé, annyi különbséggel, hogy jóval vastagabb, körülbelül 3 cm vastag kenyérszeletekre lesz szükségünk. Őket lefektetjük egy deszkára, félbevágjuk, majd az így létrejött héjtalan élen bemetszést ejtünk. A cél, hogy végig körben szinte egészen a héjakig elvágjunk, de azokat ne sértsük meg. Ügyelni kell, hogy a kés éle végig vízszintes maradjon és így a kenyér vastagságát a teljes területen megfelezzük, máskülönben sérülékenyebb lehet az a rész, amerre kitér a késünk és a kenyér kiszakadhat a tömésnél.
Ha megvan a kívánt bemetszés, jön a töltés. Először kenőkéssel vagy az ujjunkkal mustárt kenünk a résbe. Őt követi egy kis felvágott, jelen esetben szalámi, majd egy szelet sajt betömködése. A legjobb, ha mindezt az asztal felszínén végezzük, egyik kezünkkel tömködünk, a másikkal a kenyér tetejét fogjuk, nehogy kiszakadjon. Nem muszáj ám saroktól sarokig tömködni, én sem szoktam, fontosabb, hogy egyben maradjon.
Ezután jön a felvert, kis tejjel dúsított, sózott, borsozott tojásfürdő. Az oldalán is körbe kell bukfencezni, hiszen elég magas az oldalfala, nem csapnak fel csakúgy oda a sárga hullámok. Majd csobbanás a forró olajban is a kívánt aranybarna szín eléréséhez és onnan egy papírtörlőkendőre, a bundás kenyerek törülközőjére. Paradicsommal, paprikával tálaljuk magunknak, meg annak, akit beengedtünk a háztartásba. 🙂
mitreggelizzek 